<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?>
<rss version="2.0" xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/">
	<channel>
	  		  <title><![CDATA[Mindennapi életünk! friss bejegyzések]]></title>
	    <link><![CDATA[http://.blogter.hu/]]></link>
	  
	 
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[vers]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://mindennapieletunk.blogter.hu/314548/vers]]></link>
  	   <description><![CDATA[születünk és létezünk, de egyszer meghalunk s elmegyünk.
De ezalatt mindig egyedül vagyunk
Egyedül vagyunk nincsenek már szavak, megmarad pár érzés,
De nincsen már harag.
 
Elfeledtük már a szót, ami megvigasztalt régen
Túl késő, hisz ott van már ő neked a túl végen
Észre sem veszel, eljátszadozol vele
Neked a név az ő neve.
 
Ami tőlem elvársz nem tudom megadni
S egyszer sorsunk ugy...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[0]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Tue, 23 Dec 2008 20:44:02 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  	  <item>
	     	   <title><![CDATA[Talán...]]></title>
  		 <link><![CDATA[http://mindennapieletunk.blogter.hu/313759/talan]]></link>
  	   <description><![CDATA[Szeretünk, bárkit: barátainkat, hozzátartozóinkat, családtagjainkat, de mégis egyszer megbántjuk őket. Lehet, hogy szándékosan vagy csak egy véletlen szófordulat, vagy egy nem megfontolt tett az, amivel megbántjuk őket, de megbántjuk és már nem lehet visszafordítani. Mi megbántottuk barátainkat, de minket meg, (mármint aki érző ember) a bensőkben bánt emiatt egy dolog, a lelkiismeretünk. Bár il...]]></description>  		 <commentNum><![CDATA[1]]></commentNum>
  	   <pubDate><![CDATA[Thu, 18 Dec 2008 18:08:52 +0200]]></pubDate>
	   	  </item>
	  
	 
	</channel>
</rss>
